BenBen

Bence kifakadt a ház előtti rendetlenséget látva: Apa add el Scoobyt most!

-Miért?

-Hát mindig nekem kell pakolászni utána.

-Tessék?

-Hát nekem meg Adjiánnak kell összecsinálnunk, amit szétszedett.

Meglepődtem, mert nem szoktak pakolászni, sem Scooby, sem maguk után. Ezért kapnak is figyelmeztetést.

-Szóval ha valaki rendetlenséget hagy maga után akkor azt el kell adni?

-Igen.

-Tehát téged is adjalak el?

Nagy hallgatás és meglepett szemekkel rám mered csemetém:

-Meguntál?

Ádáméknál voltunk (Ő is unokatesó), ahol Dédi szülinapja miatt buliztunk. A szülinapok nagyon, de nagyon jó, kár, hogy csak ritkán vannak.

2006-08-25-26 Gyuri-papa szervezett egy bulit, jó messze, mert Apával csak mentünk és mentünk, de megérte, mert Levi is ott volt, este és reggel is búcsúba mehettünk, ahol lehetett perecet kapni meg quadozni és hasonlók.

 

2006-07-13-23 BALCSI PANCSI!!!

2006-07-08. Filippel és Apával versenyezni voltunk. Én is akartam szaladgálni Filippel a pályán, de nem lehetett, mert nem tudom merre kellene menni. Ezt mondták, pedig én tudom, össze vissza, mint Apa. A szünetekben azért mehettem, igaz hamar meguntam Filippel való rohangászást, inkább én mászkáltam a magas gerendára, pallóra.

 

fotó: Nihil

Végre eljött a nagy nap : a Szülinapi Bulim Nap!!!!

Gyereknapon voltunk kutyabemutatózni Apával.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

fotó: azt má'nem'tom

Estére megjöttek Leviék, itt is aludtak nálunk! 

Apával és Filippel elhoztuk Scobbyt, az új játszópajtásomat. Jól lehet vele fogócskázni, de a tűhegyes fogaira vigyázni kell. 

Lajos bácsi jött és elvitte Basit, én búcsúzóul jót labdáztam bajátommal, de nem kísértem ki az autóhoz, mert Rencsiéknél, a szomszédba betonoztak és én oda szaladtam a műanyag lapátommal tapicskoni.

Délkörül jönnek a rokonok, nemsokára Tündi is megérkezik Bencussal. Ő az egyedüli gyerek, de jól el játszadozik, Mamát kicsit felvidítja és oldja a feszültséget. Reggel az oviba szállításkor már beszéltem Bencével, hogy akkor akar jönni vagy mégis inkább itthon marad. -Hova megyünk? Temetésre. Márti Mamához? Igen-válaszolok és kérdezem- tudod mi lesz ott? Rövid gondolkodás: -Tudom -kezdi lemondóan- nem lehet játszani. Számára ez fontos kritérium. Elmeséltük mi lesz ott és megkérdeztük szeretne e jönni. Mivel mindenki furcsán nézett rám, mikor mondtam, hogy Bence is akar jönni, felhívtam egy ismerős gyermek pszichológust, nem látott kifogást, a gyerektől kell függővé tenni és ellátott tanácsokkal. Ma útközben Tündivel is beszélgettek útközben Bencével, amíg leérkeztek, hogy mi fog történni. Fél három után elindultunk a temetőbe. Kiszállva a dombtetőn hideg szél fogadott, a hó teljesen elolvadt. Bence a lábtartómra állt és nekem dőlt, lassan a koporsó mellé álltunk és vártunk. Bence kis idő múlva kérdez: -Ha eltemetjük Mamát, hogy megy a csillagokba? Megint magyarázok a lélekről, szerintem mi az és mi fog történni. Elfogadja. Majd kis idő múlva a Pap bácsi kezdi el érdekelni:-Hol van? Mikor jön? Ő tud mindent? -Tudod Kisfiam szerintem nem, de mit kellene tudnia? -Hát-kezdi bizonytalanul- hogy hol vannak a hegyek Apa. -Azokat a térképről lehet tudni. Nem tudom mire gondolt, de megjött a pap bácsi elhallgatott és figyelt, majd elkezdte számolgatni a koszorúkon a virágszálakat. Bence a tiszteletes beszéde vége előtt elkezdett ficeregni, megkérdeztem, hogy akar e Ica mamáékhoz hátra menni. A felnőttek lábainál a tömegben hátraszaladt Tündi szüleihez. Elment gesztenyét szedni, a koporsó földbe helyezésekor odajött megnézni mi történik, majd bement az autóba enni.

Bencében felmerül, hogy miért kell elvinni Márti-mamát az orvosokhoz. -Hogy megvizsgálják, miért halt meg.-tudatom vele. -Lehet, hogy csak nagyon elájult?-elmélkedik 4,5 éves buksijával. -Nem, meghalt, Ő már nem kell fel.-szól belőlem a hitetlen felnőtt. -Akkor miért vizsgálják? -Hát, hogy megtudjuk, mi volt a baja. -Ja, tudom, akkor majd megnézik a hasát,így...-és nekikezd mutogatni, gondolom a filmeken ellesett élményeiből merítve. Ekkor úgy döntök mégsem viszem magammal Pándra Dédihez.

Vajon a gyerekek megéreznek valamit előre, vagy csak mi magyarázzuk bele utólag a történések fügvényébe gondolataikat. Ez is egy talány. Túl sok a megmagyarázatlan dolog az ember életében. Az itt maradottakat a halál pedig kérlelhetetlenül szembesíti egy nagy adaggal ezekből. Menedékként az érthető, világos gondolatokhoz fordulunk: a halál az élet része, természetes folyamat, körforgás stb..., ezek logikusak, tiszták, de nem nyújtanak vigaszt a megriadt elmének.

Farsang az Ovcsiba. Autóversenyzőnek öltöztem, mert én igazából az vagyok!

Jó napom volt! Nagyon nagyon szép idõ van, süt a napocska. Apa Filippel és Basival jött értem az oviba és Frida meghívott, hogy majd együtt megnézzük a Bambi 3-at. Apa szerint igencsak távlati terv, de hát õ felnõtt, nem érti a lényeget.

Az idõ meleg, a hó olvad és nagy pocsolyák keletkeznek. Nagyszerû természeti felfedezõ terep ez egy magamfajta kisfiúnak. Miután kitanulmányoztam a sár és a gumicsizmám ragaszkodó kölcsönhatását, áttértem a pocsolya minél alaposabb kiismeréséhez. Szóval hideg, viszont nagyon jól fröcsög! A nagy dömperemet tologattam benne és mondhatom nagyon nagyon élvezetes egy játék. Jó sokáig el tudtam szabotálni anyáék: „-Befelé, de nagyon gyorsan!” típusú verbális fenyegetõzését.

Moziba mentünk megnéztük a Bambit (2). Nagyon ügyes ez a Bambi, még a harapós kutyákat is legyõzte! Amikor nagyon ijesztõ volt már nekem is a film, anyához bújtam, persze letagadtam a félõsségemet.

Apa bejegyzése:
Már az autóba ültünk, indultunk volna bevásárolni, mikor megkértem Bencust, hogy nézze már meg az ajtót bezártam-e. Már fáradt volt és nyûgösen kérdezte, hogy miért mindig neki kell. Elmagyaráztam, hogy én már betettem a kerekesszékemet és sokkal macerásabb nekem, õ meg hipp hopp kipattan és már kész is. Nagy nehezen kiment, megnézte, visszajött: -Apa be van csukva! Megint elfelejtetted, mindig nem jól gondolod, gondolkozd azt, hogy be van! Vagy, ha nem tudod, mond az orvosnak! Zsörtölõdött még egy kicsit miközben bekötöttem, én meg nevettem egy jót. Iszonyú bölcs tud leni egy ilyen csöppség. Felnõtt, okos filozófusok intenek minket már réges régóta a pozitív gondolkodás fontosságára, csemetém ezekrõl még mit sem hallhatott, de Õ már (vagy még) tudja mi az igazság.

Apa bejegyzés:
Bence vírusos hasmenése van lázzal körítve. Ma reggel meg is mondta nekem: -Kicsit vagyok beteg, de azért kicsit nagyon. Ha meleg lesz a fejem és lázas vagyok, akkor mérjük meg és adjál csillapítót, jó?

 

Csodák palotája. Én nem láttam se palotát, se csodát, ellenben jókat lehetett ugrálni, szaladgálni és játszani.

Reggel piacra mentünk, nagyon hideg volt, apa szemüveget csináltatott magának. Utána Anyával edzésre mentünk, de második hajolás után, amit bemelegítésnek mondott a mester, meguntam, de nagyon hatásosan, mert Anya irtó mérges lett rám, soha többé... és a többi, mondta. Apa lent várt és Õ is beszélt nekem, hogy ez nem szép dolog.... és a többi. De engem nem nagyon zavart, csak arra vártam, mikor indulunk már Pándra, Levihez Apával, Filippel és Basival. Nagyot hancúroztunk és még Cintiához is átmentünk, bújócskáztunk bokszoltunk.

Anyával Kid-box edzésen voltunk, csak gyerekeknek, de felnőtt mester tartotta. Az elején még tetszett, de amikor nyújtásokat kellett csinálni odajött a mester és még egy kicsit segített lazának lennem, na ez fájt, majd el pityeredtem és továbbiakban már nem is tetszett az egész.

Reggeliztünk és kipakoltunk az autóba, utána elmentünk a várhoz, a tó befagyott azon csúszkáltunk Anyával, majd felmentünk a várba, ahol igazi harcos bácsik voltak régen, ma már csak a ruháik és kardjaik vannak itt. Sanykó bácsiékkal kirándultunk egész nap, csak estére, sötétbe értünk haza.