BenBen

Apa bejegyzése: Rajtsorban beállva, Bence izgulva néz jobbra balra, a mellettünk parkoló autót nézve megszólal:

-Apa, miért nem a kormányt foga a lány? Én is azt teszem! Fanni néz vissza ránk, az ugyancsak Suzuki kategóriában induló lány, aki barátja kezét simogatja. -Hát, biztosan Ő is izgul, de nyugi a verseny alatt majd a kormányba fog kapaszkodni. Bence nyugtázza magyarázatomat és már jön a következő kérdése...

A sok Pókember, Hercegnő és Királylánykák között egyedül én voltam BEN10-es figura. Persze a felnőttek azt sem tudták kivagyok, de hát nem is róluk szólt ez a nap!!!
 

Apával megszereltünk a kilukadt versenyautó kerekünket és benzinnel is feltöltöttük, közösen! Reggel a versenyre érve megalapítottam a Bence Győztesek Klubját és több ismerőst megkérdeztem, hogy akar e klubtag lenni. Filipnek nem kell csatlakoznia, mert ő alapból az…Nagyon jól versenyeztem, ezt Apa is tanúsíthatja. Az utolsó lettem, de kaptak kupát!!!

Anyával (meg egy busszal) elutaztunk egy havas hegyre és ott boboztunk, kutyaszánoztunk meg...meg jóléreztünk magunkat!

Hideg, hó, jeges-csúszós pálya! De megcsináltuk!

Apa bejegyzése: Kedves Mikulás! A csizmás-levelezős üzengetős módszeren kívül, így virtuálisan is elküldi Bence ajndékkoncepcióját. Igyekezett, nagyon igyekezett jó kisfiú lenni, persze időnként be-, becsusszant egy kis malőr... De egy lézer kard vagy/és egy helikopter igazán jó kis meglepetés lenne neki. Az sem baj, ha egyeztetsz Jézuskával, ki mit bír vállalni. Légy szíves szólj, amikor hozzánk érkezel, mert Bence meg akarja simogatni a rénszarvasaidat és neked is  adna egy nagy pohár meleg kakaót + süteményt.

 

Előszó: A művészi alkotásnak, mely egy bizonyos benső küzdelem folytán létesült, van egy határozatlan bája, mint a gyümölcsnek a hamva, frissescge. Közvetlen a lélekhez szól, mert a lélek benső alkotása. Olyan, mint a kis gyermek a nevelés előtt, közvetlen, ártatlan és igaz... 

A Vigyázz, kész, szörf! mesefilm hatására belőlem kikivánkozó műremek:

És egy másik, az autó húzza a lakókocsiját témakörben. 

2007.09.22. /Fotóalbum-KOMI Kupa 6./

8-as rajtszám, 14 junior versenytárs, 11. helyezés, 1 kupa. (Meg egy elgázolt rajt-fotócella).

 

Görög nyaralás, július 13-21.

Kristóffal nagyokat lubickoltunk a sós vízbe, amit tengernek hívnak. Fagyiztunk, fabringáztunk, felfedeztük a rákokat meg a kagylókat, ettünk dinnyét és láttunk erdőtüzet, quadoztunk és csajoztunk.

Első autóversenyzői futamom!!! Stílusosan az 1. rajtszámot kaptam, mint a legeslegfiatalabb induló. Gyerekülés, megemelt pedálsor, apa mellettem, így vágtunk neki az első futamunknak, amit nagyon élveztem. Kicsit izgultam a rajtnál, de utána szófogadóan követtem apa-navigátorom utasításait, gáz, fék és kézjeleit merre kell a következő kanyart bevennünk. Nagy élmény volt, és ráadásul többször is mehettünk a nap során! Az ismerősöknek mondtam, hogy jöjjenek a pálya szélére, nézzenek és szurkoljanak nekem. Ismeretlenek is kérdezték mit fogok itt csinálni és büszkén mondtam nekik, hogy hát én is fogok versenyezni! A pálya szélén csápoltak és integettek nekünk, de nem szabadott őket nézzem, mert az igazi versenyzőknek az utat kell lesni. A díjkiosztón egyedül kellett bemennem a kör közepére. Kaptam egy kupát!!! Hetedik lettem az ifjú mezőnyben. Ez az utolsó hely, de akkor is nagyon örültem. Az utánam jövő nagyfiú elkezdett a kupám felé nyúlkálni, aggódva néztem ki apára, aki megnyugtatott, hogy nem a serlegemet akarja elvenni, csak kezet akar fogni. A félreértés elmúltával, már boldogan csapkodtam a sorra következők tenyerébe, még egy számot is eljátszottak nekünk és a végén a nagyfiúk elkezdték a magasba nyújtogatni nyereményüket, ezért én is így csináltam. Elvégre most már én is igazi versenyző vagyok, vagy mi a csuda... 

Azt hiszem nagyon jó lesz ez a hatodik évem, legalábbis bulis lesz. Háromszor futottunk neki a megünneplésének, volt egy valódi 12.-én, egy családi 17.-én és egy haveros ma. Minden bizonnyal irtó fontos évszám lehet ez az ember történelmében. Nagyon jók voltak ezek az ünnepségek, csak a végeik voltak rosszak, mert mindegyik egytől egyik kiméletlenül befejeződött…  (Galéria itt)

adatok: 113,4 cm magasság, 20 kg.

-Húúú...! -törli meg homlokát viccesen.

Közhírré tétetem, hogy ma 6, azaz HAT éves lettem!

 

Scooby nagyon-nagyon szeret labdázni. Én is, de mindig erősen gondolkozom, hogyan tudnék újdonságot becsempészni, az amúgy eléggé sablonos dobálódzásba. Ma kitaláltam, hogy lehet az autó motorháztetőről is űzni ezt a sportot. Apa egyáltalán nem örült kreativitásomnak. Azért elővette a fényképezőgépét is kattingatott, tehát mégiscsak frankó a találmányom.  Filipet nem tudtam rávenni, hogy jöjjön ő is fel. Pedig még jobb móka lett volna vele együtt. Apa azt mondta nemrég, hogy Scoobyt majd odaadjuk valakinek, aki ugyanúgy kerekszékes, mint apa. De majd nekem is segíteni kell az átadásnál... azt hiszem megtanítom, majd Scoobyt az új gazdi autójának a motorháztetején is labdázni.  Vannak még jó ötleteim, de nem szabad elárulnom, mert még a végén valaki leutánozná és akkor már nem is lenne az enyém...

Most már mi leszünk a nagyok! Ők elmennek isibe, mi meg itt maradunk játszani. Jó dolog ez a ballagás! (aprócska Galéria itt)

Apa bejegyzése: Bogyiéktól hazafele Pándon, felszaladtunk a domboldalban elhúzódó temetőbe, anya sírjához. Bence elméje mindig valami magyarázat után kutat, hogy miért és hogyan is történt Márti mama halála. Most az agyvérzés pontos kialakulásának okát kellett volna kifejtenem. Kérdés özöneivel egyszer csak eljutottunk az agy fontosságához, mert az irányít mindent.

-Igen, tudom. -lelkesedett fel Bence.

-Számolni is azért tudunk. De apa. Az én agyam nem tud még negyvenig elszámolni! De egy másik segítségével már igen!

2007.06.01-03. Falunap(ok) (Galéria itt)

A buliból sosem elég, főleg nem ha légváras, vásárfiás, ingyen-büfés. Vasadunk napjai vannak és azt nagyon szívünkön kell viselni. Úgy veszem észre ilyenkor kötelező a buli. Mivel én igazi Vasadi kiscsákány vagyok, így nagyon bele kellett húznom. Anyát, Mamát, Papát felváltva ostromoltam vásárfiáért, kitartásomnak köszönhetően lett csúzlim, pisztolyom, pókember-állarcom, elektromos dínóm, repülős pörgettyűm. Kár, hogy Apa másfele ment az első két nap, mert biztos őt is meg tudtam volna környékezni valami rettentő fontos játékvásárlásra. Enni és inni valóra nem kellett költenem, mert a büfébe a sor elé vágva megkértem az egyik szimpatikus nénit: -Adsz nekem is olyat?  És adott! Anya kiigazított, hogy azért fizetni kell ám: -Miért? A többieknek is adtak!

Anya fellépett, úgy csinált a többi Vityés nénivel mintha énekelne, meg úgy is csináltak mintha táncolnának. A haverokkal légváraztunk és fogócskáztunk és irtó jól éreztük magunkat.

Volt krosszmotorok, meg quadok, volt traktor meg bográcsos verseny és kicsi, meg nagy lovakkal hintós verseny, koncertek,arc festősdi...

Fotografáltam is, megörökítettem Anyát, Erzsit, Ildikót az ovónénimet, meg Mamát, Apát. Sajnos utána már Apa is akart játszani a géppel és vissza kellett adnom. (Fotóim a galériában)

 

Hivatalos meghívóval mentem a szülinapokra. Nagyon-nagyon jó volt. Remélem az én születésesnapom is gyorsan eljön és én is rendezhetek ilyet! De nekem csak bulim lesz, a zsúr az olyan lányos...

Jászberény + unokatesók=buji. Játszóváraztunk, Kristóféknál ettünk, ittunk és tovább folytattuk a bujizást, egészen estig. Jó volt. De nagyon.

(Galéria itt)

Megrajzoltam Anyát, utána magamat is. Apát nem tudom megcsinálni, mert kerszéket még nem tudok rajzolni.

Apa bejegyzése: Érdeklődtem, hogy van e az ismeretségi körében, olyan gyerek, akinek elváltak a szülei. Először, mintha nem is figyelt volna, matatott tovább, majd szemembe nézett: -Elmész?