Első autóversenyzői futamom!!! Stílusosan az 1. rajtszámot kaptam, mint a legeslegfiatalabb induló. Gyerekülés, megemelt pedálsor, apa mellettem, így vágtunk neki az első futamunknak, amit nagyon élveztem. Kicsit izgultam a rajtnál, de utána szófogadóan követtem apa-navigátorom utasításait, gáz, fék és kézjeleit merre kell a következő kanyart bevennünk. Nagy élmény volt, és ráadásul többször is mehettünk a nap során! Az ismerősöknek mondtam, hogy jöjjenek a pálya szélére, nézzenek és szurkoljanak nekem. Ismeretlenek is kérdezték mit fogok itt csinálni és büszkén mondtam nekik, hogy hát én is fogok versenyezni! A pálya szélén csápoltak és integettek nekünk, de nem szabadott őket nézzem, mert az igazi versenyzőknek az utat kell lesni. A díjkiosztón egyedül kellett bemennem a kör közepére. Kaptam egy kupát!!! Hetedik lettem az ifjú mezőnyben. Ez az utolsó hely, de akkor is nagyon örültem. Az utánam jövő nagyfiú elkezdett a kupám felé nyúlkálni, aggódva néztem ki apára, aki megnyugtatott, hogy nem a serlegemet akarja elvenni, csak kezet akar fogni. A félreértés elmúltával, már boldogan csapkodtam a sorra következők tenyerébe, még egy számot is eljátszottak nekünk és a végén a nagyfiúk elkezdték a magasba nyújtogatni nyereményüket, ezért én is így csináltam. Elvégre most már én is igazi versenyző vagyok, vagy mi a csuda...